Sóvidék

A Görgényi-havasok és a Hargita-hegység nyugati oldalához simulva, a Kis-Küküllő felső folyása körül terül el. Szűkebb értelemben e tájegység helységei: Korond, Alsósófalva, Felsősófalva, Atyha, Parajd, Szováta, Szakadát. A vidék történetét meghatározza az itt található legfontosabb ásványkincs, a só. A geológiai harmadkorban az Erdélyi-medencét borító tengerből keletkezett a kősó, amely a rárakódott rétegek nyomása alatt képlékennyé vált, és helyenként a felszínre bukkant. Európában ilyen magasan kiemelkedő sószikla csak Erdélyben - Parajdon és Szovátán - és Spanyolországban található. Ugyanitt bányászták a kősót, de a helybeli lakosság mégis a sósvizet használta az ételízesítéshez. Ennek egyetlen oka volt: nem ismerték a mértéket. Nyári időben só helyett a mezőre is sósvizet vittek a hagyma, retek, uborka sózására. Napjainkban már csak a téli disznóvágás idején van keletje, a szalonna és a disznóhús sózásánál. A Sóvidék nemcsak a só, hanem a fa hazája is. Kedvező földrajzi fekvése miatt itt találkozik a tű- és lomblevelű erdők övezete.